Visszhang /Echo/
Nem tudom,vajon alszom e
Elkezdtem vagy ébren vagyok?
A magány olyan gyengévé tesz
Sokat sírtam
A végén voltam és egyedül
A hideg befagyasztott engem
Megpróbálok erős lenni
Éjszakákon át rámeredek a fehér falra
Száműzött minden érzést "belőlem"
Kezdetben féltem és rossz úton jártam
És a fájdalom nem múlik el
Nem megy
Hiányzol innen.
A visszhangod szétveri a falamat
A valóság romjai,amin megyek,és megértem
Túl késő
A visszhangod felfrisstíti az eszem
Mélyen belül megfojt,hideg lesz és érzem,hogy
Elveszítelek.
Az ablaktalan terem
Hideg és tele van porral
Alig tudok hinni a szemeimnek
A múlandóság szétszaggat
Nagyon remélem,alszom
Nem ébredek fel
Mivel soha többé nem sikerül
Olyan nehéz,amit sok kép érez
A hideg falak megérintenek
Érzik a fájdalmadat
Olyan nehéz,egy világon át menni
A képekbe rólad
Még 10 évvel később
Visszavezetni
És a fájdalom nem múlik el
Nem megy
Hiányzol innen.
A visszhangod szétveri a falamat
A valóság romjai,amin megyek,és megértem
Túl késő
A visszhangod felfrisstíti az eszem
Mélyen belül megfojt,hideg lesz és érzem,hogy
Elveszítelek.
Érzem a visszhangod és azt kívánom,
Hogy sikerüljön és hogy elköztöztesselek téged
Érzem a visszhangod és szimatolom az esélyt
Hagylak téged elmenni,azért,hogy nyugalmat kapj
A szoba csendes és üres
A visszhangod elhal
De valamikor követlek téged.
A visszhangod szétveri a falamat
A valóság romjai,amin megyek,és megértem
Túl késő
A visszhangod felfrisstíti az eszem
Mélyen belül megfojt,hideg lesz és érzem,hogy
Elveszítelek.
Elkezdtem, vagy ébren vagyok?
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
